A Rockinform egy r�gebbi interj�j�t olvashatj�tok itt a banda tagjaival (amely szerintem igaz�n klasszul siker�lt, csak k�r, hogy nem mostani...):

The Rasmus

Sikerre �t�lve


A “Dead Letters” egy melankolikus �s szomor�, ugyanakkor nagyon izgalmas anyag a HIM, az Evanescence :), �s hasonl� neo-g�tikus csapatok nyomdokain. Azonban ezt az albumot m�r aligha sz�ks�ges b�rkinek is bemutatni, mivel a lemez tulajdonosai, azaz a The Rasmus kvartettje Eur�pa egyik legfelkapottabb csapat�nak sz�m�t manaps�g.

A t�rsulatot 1994 december�ben, egy hideg t�li napon alak�totta h�rom iskol�s sr�c (Lauri Johannes Yl�nen �nekes, Pauli Antero Rantasalmi git�ros, �s Eero Aleksi Reijo Heinonen basszusgit�ros) Helsinkiben, akik akkor m�g nem is sejtett�k, hogy egyszer majd arany- �s platinalemezeket s�p�rnek be, valamint t�zezrekben m�rhet� rajong�t�bor lesi minden mozdulatukat. “Egy k�z�piskol�s zenekark�nt kezdt�k, Metallica-t, Nirvana-t, meg ilyesmiket j�tszottunk, �s Pauli sz�lein�l pr�b�ltunk – eml�kezett vissza a frontember. Volt vagy �t saj�t sz�munk, egy�tt ragasztgattuk a posztereket a falra, �s gy�jt�tt�k a p�nzt, hogy fel tudjuk venni az els� dem� CD-nket.” M�g k�t �v sem telt el ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt, amikor 1996-ban v�ratlanul megjelenhetett bemutatkoz� albumuk “Peep” c�mmel, �m a legfurcs�bb az volt, hogy elad�sai r�v�n gyorsan be is aranyoz�dott. “Ahogy az els� lemez�nk megjelent Finnorsz�gban, mind�ssze tizenhat �vesek voltunk. Neh�z egy korszak volt, hiszen ott k�szk�dt�nk a tin�dzser probl�m�inkkal, k�zben meg az emberek egyfolyt�ban rajtunk tartott�k a szem�ket, autogramokat k�rtek t�l�nk, �gyhogy ismert zen�szekk�nt, meg kellett feleln�nk mindenkinek.” Igyekeztek is tartani a temp�t, s �vi sz�z koncerttel (haz�jukon k�v�l �sztorsz�gban illetve Oroszorsz�gban j�tszottak) a h�tuk m�g�tt azt�n �jra st�di�ba vonultak, felvenni a ’97 augusztus�ban piacra dobott “Playboys”-t, ami szint�n arany sz�nben csillogott. Ekkor m�r orsz�gszerte ismertnek sz�m�tottak (m�g a helsinkii Olympia Stadionban is fell�ptek negyvenezer n�z� el�tt), megkapt�k els� finn “Grammy”-j�ket, az Emma-t a ’Legjobb �j Zenekar’ kateg�ri�ban, tov�bb� el�rt�k, hogy sz�l�f�ldj�k�n koncertezhessenek a Rancid, a Red Hot Chili Peppers vagy �ppen a Garbage el�tt.

Nem sokkal azut�n, hogy 1998 v�g�n meg�rkezett harmadik CD-j�k, a “Hellofatester” (err�l a “Liquid” szerzem�ny�k az �v egyik legfelkapottabb dal�v� v�lt), 1999-ben el�sz�r is �j dobosra (aki Johannes Hakala) tettek szert, s a folyamatos koncertez�s v�g�l oda vezetett, hogy 2001-ben leszerz�dhettek a j�val nagyobb befoly�ssal b�r� Playground Music-hoz. Ekkort�jt a “F-F-F-Falling” sl�ger�k hatalmas visszat�r�snek bizonyult, azonnal a list�k �l�re ker�ltek vele (ott is maradtak tizenk�t h�ten �t), s eljutottak od�ig, hogy felmutathassanak egy platina kislemezt. Mindezt n�h�ny h�nap m�lva, szeptemberben az “Into” albummal h�l�lt�k meg a k�z�ns�gnek, mely ugyancsak rak�tak�nt l�velt a list�kra, s�t dupla platina is lett! Innent�l kezdve egyetlen rangos finn zenei fesztiv�lt sem rendeztek meg a The Rasmus n�lk�l. Mellesleg n�gy Emma-d�jn�l (’Legjobb Zenekar’, ’Legjobb Kislemez’, ’Legjobb Rock-/Pop Egy�ttes’ �s ’Az �v Albuma’) m�r nem is adt�k al�bb. Az els� �gymond nemzetk�zi megm�rettet�seket is ebben az id�ben �lt�k meg, N�metorsz�gban �s Lettorsz�gban a HIM, a Roxette, valamint a Dover el�zenekarak�nt.

A The Rasmus jelen pillanatban �t�dik album�val (“Dead Letters”) tarol, s ennek felv�teleire visszautaztak Sv�dorsz�gba, mert ugyanabban a st�di�ban akartak dolgozni, ahol a j�l siker�lt “Into”-t is r�gz�tett�k Mikael Nord Andersonnal illetve Martin Hansennel. Persze akkor m�g �k sem sejtett�k, hogy ennek az anyagnak az els� klipj�vel, a 2003 elej�n kihozott “In The Shadows”-szal v�gre teljes�l �lmuk, �s egy szempillant�s alatt siker�l megh�d�taniuk az eur�pai piacot.

- Finnorsz�gban m�r r�g�ta a tenyeretekb�l etetitek a zenekedvel�ket. Hogy �lltok az eur�pai rajong�kkal?

Lauri Yl�nen: - Pillanatnyilag nagyon j�nak t�nik a helyzet�nk. A j�v� h�ten N�metorsz�gban prom�t�ljuk az anyagot, �s k�l�nb�z� r�di��llom�sokon j�tszunk majd ilyen akusztikus blokkokat. Jelen pillanatban teh�t N�metorsz�g a leg�g�retesebb piac sz�munkra. Persze fogunk turn�zni K�z�p-Eur�p�ban is, de ut�na megy�nk is vissza Skandin�vi�ba.

- �s mi a helyzet a t�bbi eur�pai orsz�ggal?

Lauri: - A “Dead Letters” eur�pai kiad�sa m�r meg van oldva, most egyezked�nk az �zsiai �s az Egyes�lt �llamokbeli megjelen�sr�l, de nem akarjuk, hogy egyszer�en csak kij�jj�n a lemez, mi meg karba tett k�zzel v�rjunk arra, hogy t�rt�njen valami. Ink�bb szeretn�nk elmenni szem�lyesen azokra a helyekre, hogy tal�lkozzunk az emberekkel, miel�tt megjelenne ott a CD. Sz�val nem akarjuk nagyon elsietni a dolgokat.

- A The Rasmus nagyon h�res Finnorsz�gban. Ez azt jelenti, hogy innent�l kezdve m�r nem f�ltek a rajong�k reakci�j�t�l, ha kiadtok egy �j albumot?

Lauri: - Friss lemezt megjelentetni mindig nagyon izgalmas, mert sohasem tudod, hogy az emberek hogyan fognak viszonyulni hozz�. Sz�lj, ha t�vedek, de valamennyi zenekarnak sz�ks�ge van a k�z�ns�gre.

- Besz�lj�nk a k�vet�itekr�l… K�ztudott, hogy f�l�nyben vannak a n�i h�veitek, hiszen a l�nyok teljesen oda vannak Lauri-�rt. Nem f�ltek att�l, hogy csak az�rt mennek el a koncertjeitekre, hogy �t l�ss�k, �s nem a zen�tek miatt?

Eero Heinonen: - Nem hiszem, hogy �gy lenne! �n mindig nagyon sok fi�t l�tok a bulijainkon! Rem�lem, hogy a zen�nk miatt j�nnek…

- Akkor nem �ll fent a vesz�lye annak, hogy a muzsik�tok esetleg h�tt�rbe szorulhat?

Lauri: - Nem val�sz�n�. Egy�bk�nt meg rajong�nak lenni a legszebb dolog a vil�gon! Tizenn�gy �vesen �n is begy�jt�ttem az �sszes lemezemet a kedvenc zenekaromt�l. Mindent gy�jt�ttem r�luk, �gyhogy ez norm�lis dolog.

Eero: - A t�bbiek mindig kinevetnek, hogy nem ismerem a h�ress�geket azokban a tini magazinokban, amikben szerepel�nk. P�ld�ul ki az a Robbie Williams? Sohasem hallottam r�la...

- Az olyan finn egy�ttesek sikere, mint a HIM, az Amorphis vagy az Apocalyptica nektek is el�ny�t�kre v�lik?

Lauri: - Mindenk�ppen. Mivel nincs az�rt olyan sok finn csapat a piacon, k�nnyebb felkelten�nk a k�z�ns�g figyelm�t. Az viszont tiszt�n l�tszik, hogy a HIM vagy a Bomfunk MC’s eredm�nyei nek�nk is seg�tettek.

- Egy�bk�nt mi a v�lem�nyetek a finn band�kr�l, ak�r a HIM-r�l, a The 69 Eyesr�l, vagy a Charonr�l? �gy hallottam, hogy nem nagyon b�rj�tok a HIM-�ket…

Eero: - Ez nem igaz, szeretem a HIM-et! A zen�j�ket im�dom, b�r a sz�vegeiket nem annyira, mert nekem m�r t�l s�t�tek!

Pauli Rantasalmi: - Sz� sincs r�la! T�nyleg kedvelj�k a HIM-et! Kir�ly fick�k! Ismerj�k �ket, s ugyan nem vagyunk szoros bar�tok, de nincs is semmi probl�m�nk vel�k!

- Mit jelent sz�motokra Finnorsz�g?

Eero: - A term�szetet, az erd�ket. Itt minden olyan tiszta �s egyed�l�ll�. Tov�bb� szeretem a finn mentalit�st is, mivel a finnek nem annyira egoist�k.

- Mi�rt pont az “In The Shadows”-t v�lasztott�tok els� kislemeznek?

Lauri: - Ez egy tipikus The Rasmus n�ta. Kombin�ljuk benne a k�l�nb�z� zenei st�lusokat, �s ott van a h�tt�rben az a d�g�s diszk� ritmus. R�ad�sul a sz�vege is nagyon j�l jellemzi a jelenlegi helyzet�nket.

- Mennyi id�t�kbe telik egy olyan listavezet� sz�mot meg�rni, mint p�ld�nak ok��rt az “In The Shadows”?

Eero: - Az “In The Shadows” a pr�bateremben egy jammel�s sor�n �ssze�llt. Hoztuk ezt a riffet, azt�n j�tt a dob, majd Lauri �rt r� sz�veget, �s k�szen is volt!

Lauri: - Az a sz�p ebben a n�t�ban, hogy egy val�di csapatmunka eredm�nye, amib�l mindenki kivette a r�sz�t. �ltal�ban azonban �gy zajlik az ilyesmi, hogy megmutatok egy �tletet a t�bbieknek, �s megk�rdezem �ket, hogy mit sz�lnak hozz�.

- Hogyan zajlott ez�ttal a lemezfelv�tel? V�ltoztattatok valamin a m�ltkori m�dszerekhez k�pest?

Lauri: - El�g k�nnyen ment, mivel m�r teljesen k�sz sz�mokkal vonultunk st�di�ba, elv�gre volt r� k�t �v�nk. �sszegy�lt teh�t vagy huszonvalah�ny dalunk, amib�l v�logathattunk, �s ebb�l t�z ker�lt fel az albumra. Nagyon j� producereink is voltak Sv�dorsz�gb�l, �s j� st�di�ban is dolgoztunk. M�r h�rom lemez van a h�tunk m�g�tt, �gyhogy tudtuk, hogy mit kell tenn�nk.

Am�gy Martin �s Micke (a producerek –B.�.) gyakran �szt�k�ltek arra, hogy sz�vjak m�g t�bb cigit, amikor a hangom nem volt el�g nyers. R�ad�sul sz�mtalan horror filmet is megn�zt�nk amolyan inspir�ci� gyan�nt, s a v�g�n ezekt�l m�r mindannyiunknak r�m�lmai voltak.

- A dalszerz�st befoly�solt�k valamilyen m�don a producerek?

Lauri: - Nem igaz�n. Vagyis volt n�h�ny �tlet�k a hangszerel�sben, �gyhogy tal�n egy kicsit.

- A lemezk�sz�t�s k�zben melyik pillanat volt az, amit a legjobban szerettetek?

Lauri: - �n nagyon �lveztem az eb�dsz�neteket, de �szint�n sz�lva a legkir�lyabb az volt az eg�szben, hogy �t h�tre elutazhattunk egy m�sik orsz�gba a legjobb bar�taimmal, ugyanabban a h�zban laktunk, sz�vtunk, r�h�gt�nk, �s napi tizenk�t �r�t nyomtuk a rockot.

- �rz�setek szerint mennyit v�ltozott a muzsik�tok az �vek sor�n? Mintha ez a mostani �s az el�z� album n�mileg k�l�nb�zne egym�st�l…

Eero: - Igen, picit v�ltozott a zen�nk, a mostani hangz�sunk el�gg� szomor�… Tudod, el�fordul olykor, hogy rossz hangulatban vagyunk. Meg ugye fel is n�tt�nk, sohasem vagyunk otthon, s mindez hat�ssal van a zen�re…

- Hogyan viszonyultok �gy ut�lag az albumhoz?

Lauri: - A “Dead Letters” az els� olyan lemez, amilyet mindig is csin�lni akartunk. Megtal�ltuk a megfelel� formul�t, �s az anyag �gy sz�l, mint egy val�di album, nem pedig k�l�nb�z� dalok egym�s ut�nja. A hangz�s �s a sz�vegek egyar�nt s�t�tebbek meg �rzelmesebbek, mint azel�tt. Az �sszes sz�m kulcsfontoss�g�, a hangulatuk pedig szomork�s, rem�nytelen. Mondhatni �lomszer� finn melank�lia egy nagy adag er�vel.

Eero: - Persze nem ragadunk le enn�l, a k�vetkez� lemez�nk megint m�sabb lesz!

- Milyen t�m�kat boncolgatnak a mostani dalsz�vegeitek?

Lauri: - A sz�vegeim mindig szem�lyesek. Minden sz�nak jelent�se van sz�momra, �s eml�keztet arra, ami az �letemben t�rt�nt velem.

Ezen az albumon a sz�vegek ink�bb egyfajta bocs�natk�r�snek t�nnek, vallom�sok, vagy seg�ts�gk�r� siralmak. Valamennyi dal olyan benyom�st kelt, mintha egy lev�l lenne valakihez. Ez�rt is lett a CD c�me “Dead Letters”.

- Kik azok a zen�szek, m�v�szek, akik nagy hat�st gyakoroltak az �letetekre/munk�ss�gotokra?

Lauri: - Mindig is szerettem a Weezert, mostan�ban pedig a legjobb egy�ttes a Muse. Ezenk�v�l tisztelem Bj�rk�t is, mert mindig a saj�t �tj�t j�rja, de nyitott marad az �j dolgokra.

- Lauri, te m�s zenekaroknak is �rsz sz�mokat, Pauli pedig amellett, hogy remek git�ros, neves producer is, hiszen 2001-ben az Emma-n � lett az ’�v Producere’.

Lauri: - Pontosan, van ez a k�t fiatal finn csapat, a Killer �s a Kwan, akiknek egyengetj�k az �tj�t, a sz�rnyaink al� vett�k �ket, �s a producereik is mi vagyunk.

Pauli: - A legjobb tan�cs, amit valaha is kaptam az volt, hogy “Ha tudsz valamit, oszd meg a tud�sod m�ssal is”.

- Ha �ton vagytok, nem zavar benneteket, hogy oly’ t�vol vannak a csal�dtagok, a bar�tok?

Eero: - A zenekar a mi munk�nk, �gy am�g m�sok az irod�ba j�rnak, mi turn�kra. Persze az�rt sz�ks�g�nk van mag�n�letre is.

- Hogyan szoktatok pihenni a hosszas koncertk�rutak sor�n? Azt tudom, hogy a basszusgit�rosotok, Eero, aki mellesleg a legnyugodtabb arc az egy�ttesben, gyakran medit�l �s j�g�zik.

Lauri: - Relax�l�s? Ha f�radt vagyok, el�veszem az akusztikus git�romat, �s j�tszom rajta egy kicsit. Vagy megn�zek p�r j� zenekart, ha �ppen fesztiv�lon vagyunk. P�ld�ul Suede-et.

- Ezek szerint m�r jav�ban �rod az �j sz�mokat?

Lauri: - Igen, fel is szoktam venni kazett�ra, amit azt�n k�s�bb bevisz�nk a st�di�ba. Azonban nincs t�l sok id�nk �j dalokon agyalni.

- A lemezc�getek nem siettet benneteket, hogy m�g addig hozz�tok ki a k�vetkez� albumot, am�g r�tok ir�nyul a reflektorf�ny?

Lauri: - Sz� sincs ilyesmir�l. Nem siettetj�k az �j anyag elk�sz�t�s�t, m�g tervbe sem vett�k.