�ltal�nosan a finn zen�r�l n�h�ny gondolat

A finn zene ereje eredetis�g�ben rejlik. Gy�kereit egyed�l�ll� nemzeti hagyom�nyukban kereshetj�k, mint ahogyan eg�sz kult�r�juk alapja is a Kalevala. A zenei �let legut�bbi nagy felfut�sa az 1970-es �vekben kezd�d�tt, mikor az ismert zeneszerz�k m�g oper�kat �rtak, de az �j nemzed�k m�r hely�t kereste a modern ir�nyzatok f� sodr�s�ban, �s a nemzetk�zi porondon hamarosan reflektorf�nybe ker�lt. Az 1960-as �vekt�l kezd�d�en az �llam k�l�nf�le t�mogat�sok form�j�ban biztos�tja a zeneszerz�k �s az el�ad�m�v�szek meg�lhet�s�t. Az 1970-80-as �vekre tehet� a zeneiskol�k, zenei k�nyvt�rak, szimf�nikus zenekarok alap�t�sa, illetve sz�mos fesztiv�l elind�t�sa. A Sibelius Akad�mia zeneszerz�-oszt�ly�b�l kiker�lt vil�gh�ress�gek tov�bb emelt�k a sz�nvonal�t. A finn zenei nevel�s k�l�nleges von�sa, hogy az �ltal�nos iskol�kban zenei oszt�lyok is m�k�dnek, ahol felkeltik a �rdekl�d�s�t a muzsika ir�nt, s ahol a gyerekekb�l nyitott, akt�v koncertl�togat� k�z�ns�get nevelnek.

A finn zene uralkod� egy�nis�ge m�g napjainkban is Jean Sibelius. H�t szimf�ni�j�t �s heged�verseny�t az eg�sz vil�gon j�l ismerik. Sibelius azonban a finnek sz�m�ra nem egy nemzetk�zi h�r� zeneszerz�, hanem ink�bb a finns�g megtestes�t�je. Gyakran hallani, hogy Sibelius p�tosza ott lebegett a t�bbi kit�n� alkot� felett m�g az 1960-as �vekben is. Mai sikeres zeneszerz�ik k�z�l �rdemes megeml�teni Kaija Saariah�t, Magnus Lindberget, Olli Kortekangast, Eino-Juhani Rautavaar�t.

A zeneszerz�k�n k�v�l sz�mos vil�gh�r� opera�nekes�k van, kiv�telesen sok finn karmester �s m�v�szeti vezet� dolgozik k�lf�ldi nemzeti szimf�nikus zenekarokn�l. A 2000-es �vekben a klasszikusok mellett az angol nyelv� finn pop is bet�rt a nemzetk�zi piacra, pl. Nightwish, HIM, Rasmus, turn�ikkal n�mik�pp �talak�tott�k a hagyom�nyos Finnorsz�g-k�pet.

Forr�s: http://www.finland.hu/doc/hu/finfo/kulttuuri.html#Zene